Closer To Curtis (NL), De Staat (NL), J.D. Isolated

(2009.04. 23. A38)

Aki ismer, tudja, hogy a Joy Division azon zenekarok egyike, amely mindig a szívem csücske volt. Húsz évvel ezelőtt hallottam tizenévesen először és a mai napig hatással van rám. Mivel a Holland Kulturális Fesztivál kertében az egyik legjobb Joy Division tribute zenekar játszott a hajón, mindenképpen megakartam nézni őket, ha már Ian Curtis sajnálatos halála miatt az eredeti zenekart nem láthattam. Esetleg óvodásként, és ha Angliában éltem volna…

A fent felsorolt zenekari sorrendben játszottak a bandák, de én visszafelé kezdeném.

Müller Péter Sziámi korábban már, játszott egy Joy Division emlékestet a Szigeten valamikor. Bevallom fanyalogva vártam őket. Egyrészt, mert későn is kezdődött és utolsók is voltak, meg olyan „minek kell ez” hangulatom volt. Nagy nehezen meggyőztem magam, hogy ha már itt vagyok, megnézem. Persze ami igazán kíváncsivá tett az a tény, hogy Szakcsi Lakatos Béla világhírű jazz zongorista Joy Division számokat fog velük játszani.

Tudom, hogy lelövöm a poént, de a magyar zenekar által prezentált, egy órás produkció minden általam várt dolgot felül múlt.

Kirschner Péter gitáros (Európa Kiadó), Magyar Péter (Európai Kiadó, Sziámi) ütőshangszereken – konkrétan – dobok, vaslemez, fazekak, Müller Péter Sziámi ének, Szakcsi Lakatos Béla zongora, és elnézést kérek, de név nélkül dob, basszus, gitárszintetizátor felállású zenekar a Shadowplay-el kezdett. Az első számnál már a hideg futkosott a gyönyörtől a hátamon. Szakcsi úr olyan jazz szólót rakott bele, hogy csak pislogtam és az egész egy órára ez volt a jellemző. A Joy Division számait nem egy az egyben játszották, hanem újrahangszerelve, de nem elvesztve a dalok zsenialitását. Walked In Line, Transmission, Failures, Glass, Love Will Tears Us Apart csak néhány nóta, amit játszottak és „hozzáírtak” valami pluszt. Sőt! Megmutatták, hogy mit lehet még kihozni belőlük. Olyan hangulat kerekedett, hogy a végére a megmaradt kis létszámú közönség szinte minden tagja táncolt. Az egykori magyar underground öregjei megmutatták, hogy is kell ezt csinálni. Lehet őket nem szeretni, de amit itt játszottak, azért bennem hatalmas tiszteltet ébresztett.

Maradandó élményt nyújtottak!

Visszafelé, tovább. A holland De Staat nagyon kellemes kis közönségbarát rock zenét játszott. Nekem a Primal Sream, Deus, Talking Heads zenekarok jutottak eszembe hatásként róluk. Játszották természetesen a slágereiket, aminek főleg a nem kis létszámú holland közönség örült, nagy mozgásra késztetve őket. Teljesen élvezhető, egyáltalán nem unalmas koncertet adtak.

Az első fellépő az általam nagyon várt Closer To Curtis volt. Valódi szellemidézés. Az énekes hangja szinte egy az egyben Ian Curtis-t idézte. A Joy Divison számait ugyanúgy játszották. Teljesen olyan volt, mintha a régi videók jelenének meg csak a zenekar tagjainak a fejét kicserélték volna. A háttérben az Unknown Pleasures borítója volt vetítve, mint a régi koncerteken. A legismertebb számokat játszották. Means To An End, Dead Souls, Transmission, Ice Age, Love Will Tears Us Apart stb. Jó volt élőben hallgatni ezeket a dalokat, jól is játszották őket, de nekem az este koncertje akkor is a magyar J.D. Isolated marad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.