Crime & the City Solution – American Twilight

(2013, Mute Records)

coverVan valaki, aki nem látta Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjét? Amennyiben van, akkor ideje pótolni, mert nem csak egy kiváló alkotást láthat, hanem két remek zenekart is. Az egyik a Nick Cave and the Bad Seeds, a másik pedig a Crime & the City Solution. Mivel a film nem mai gyerek, ebből következik, hogy a fent említett zenekarok sem. Érdekes lehetne egy, a ’80-as években Berlinben működő zenekart ausztrálnak tekinteni. No, mert nem is volt soha teljen ausztrál, meg angol, meg német sem. De ez ma már mindegy is! Megkerülhetetlen hatásuk a ’80-as években készült felvételeiktől lett „a kicsit más zenéket is hallgatók” között – amit akkor alternatív rocknak hívtak. Ugyan, akkor még olyan törzstagsággal álltak fel, mint Mick Harvey gitáros (ex-Nick Cave and the Bad Seeds), a 2009-ben elhunyt gitáros, orgonista Rowland S. Howard a The Birthday Party-ból és Alexander Hacke az Einstürzende Neubautenből. Persze nem feledve az énekes Simon Bonney-t, aki a zenekar hangja volt, akkor és most is. Számomra a ’90-es évek elején a Crime lemezei a Shine, The Bride Ship, Paradise Discotheque, az akkor alternatívnak bélyegzett műfaj legnagyobb hatású lemezei közzé tartoztak. A gitárok, az ének és a zenekar füstös, rock kocsmás, művészi underground megszólalásával, dizájnjával teljesen mást tett le az asztalra. Ennek ellenére 1992 körül a zenekar felfüggesztette tevékenységet, Bonney kiadott két szólólemezt, amelyek engem annyira nem fogtak már meg. Eltelt 20 év és jöttek a hírek, hogy hamarosan új nagylemez jelenik meg. Ez lett a rég bejáratott legendás kiadónál a MUTE-nál 2013-ban megjelent American Twilight.

Már ott fenn akadtam, hogy Mick Harvey nem vállalta a jelenleg Detroitban élő Bonneyval a közös munkát, így egy új gitárost kellett találni. Azért mégiscsak az lett volna az igazi. Ennek ellenére elég illusztris brigád dolgozta össze a Crime új lemezét. A régiek közül Alexander Hacke gitáros és Simon Bonney énekes marad, vizuális felelősnek Hacke beajánlotta feleségét, Danielle De Picciottot. Az új tagok Bronwyn Adams – hegedű, Troy Gregory –basszus (ezekben a csapatokban játszott még: Prong, Killing Joke, Swans), Jim White – dob (PJ Harvey, Marianne Faithfull stb.), Matthew Smiths – billentyűk, és a legnagyobb meglepetés: David Eugene Edwards, a 16 Horsepower és a Wovenhand vezére. Azt hiszem, elég illusztris kis társaságot sikerült összetrombitálni a lemezhez.

A 2013-as album 8 új szerzeményt tartalmaz. Az lemezindító Godess lendületes indítás. A zenekar védjegyévé vált furcsa gitárhangzás, az ének, mind a régi időkre emlékeztetett. Hihetetlenül sodró, erős hangulatú alternatív rock szám. A My Love Takes Me There-ben kicsit visszalassul a csapat, de a gitár country-rockos, zajos hangzása és a vokálok tovább húzták az agyamat, hogy várjam a következő dalt, ami a Riven Man. Na, ebben le sem lehetne tagadni, hogy a Bad Seeds-re is hatással voltak annak idején – jó, oké tudom, Harvey abban is játszott – és, hogy a Crime & the City Solution egy külön stílust hozott létre. Eszméletlen jó tempó, ének- és vokáltémák, egy füstös utcai hangulat jelent meg előttem. A negyedik, Domina-ban éreztem újra igazán a 20 évvel ezelőtti zenekar komorságát, melodikusságát, de ebben hallottam vagy akartam meghallani először a Wovenhand vezérhez köthető hangzás dominanciáját is. A közel hatperces merengés, után a The Colonel nyitó gitárja már feltöltött energiával és hozzá olyan hegedűjáték párosult, hogy csak ámulni tudtam és a hideg futkosott az érzésektől a hátamon. Ebben a dalban egyben benne van a ’80-as évek Joy Division-ostól, Nick Cave-estől, és az elmúlt húsz éve „kárjmanddősziti” nélkül, ami kimaradt és most pótolják. Nagyon komoly szerzemény, remek dal! A hetedik, Beyond Good and Evil egy komoly művészfilm záró száma is lehetne. Magával ragadó, borongós, elmélkedés a végről, a végre berakott zongora pedig tovább emeli a hangulatot. A címadó szerzemény egy rohanós dal, ami bevallom nekem nem tetszett annyira, mert jobban emlékeztetett a 16 Horsepowerre, mint a Crime-ra. A záró Streets of West Memphis tökéletes balladisztikus album lezáró dal, hihetetlen gitárhangzással, ami ötvözi a countryt, a rockot, a zajt.

A Crime & The City Solution nagylemeze a 2013-as év eddigi egyik legjobb újra felbukkanása. Külön ki kell emeljem David Eugene Edwards és Alexandre Hacke gitározását. Gyanítom, hogy Hacke hozza a régi ízt, Edwards meg amit ő nagyon tud, a zajos, bluesos, countrys borulásokat. Az írás elején úgy tűnhetett, hogy hiányoltam Harvey-t. Igen, a meghallgatás előtt ezt gondoltam, de közben be kellett lássam, hogy Edwards hihetetlen jó választás volt. Már csak a gitárok miatt is megéri végighallgatni az American Twilight-ot. Húsz év után így kell új lemezt csinálni – hogy az eredeti ízek megmaradjanak, de kerüljenek bele új fűszerek is.

Kötelező anyag!

Több emberrel, többek között az egyik kollégámmal is arról beszélgettünk, hogy a 2012-2013-as évben az öregek bemutatják, hogy hogyan nem kell kullogni a divat után. Igaz, Ők korábban sem azután mentek. Emlékszünk? Tavaly a Swans, idén eddig David Bowie, most meg a Crime! Mi jön még?

 

 

 

 

 

 

http://crimeandthecitysolution.com

 

 

 

http://www.last.fm/music/Crime+&+The+City+Solution