Helyzet

Kényszerpályán a Sínbusz Fesztivál

Azt már a hét közepén megjelenő pénzvisszafogások okán borítékoltam, hogy a fesztivál szervezők káosz zenekara miniszteri rendeletekről is szól majd, és abban is biztos voltam, hogy péntek délután a sajtó munkatársai nem tapossák össze egymást a restiben. De hogy egyetlen online lap munkatársai lesznek ott, azt nem vártam. Persze értem én, ha az a sajtómunkás reggel nyolckor blokkol a “gyárban”, akkor már lejárt a munkaideje, és miért lenne hírértéke annak, hogy megítélt támogatásokat zárolnak. Abban sincs semmi különös, hogy egy olyan városban, ahol májustól – októberig esznek és isznak a polgárok fesztiválokon, az alulról építkező kulturális rendezvények sorra lehetetlenülnek el. Nem kell ez nekünk, gyanús népek ezek. Verseket olvasnak, színházat néznek, gondolkoznak. Peremvidék. Ocsú. Ez a város már Porvárosnak sem jó. Inkább úgy húzza le az ember lábát, mint a csomorkány, ősidők kövületei vagyunk, felszínre törő fosszíliák. A péntek délutáni sajtótájékoztató, a Sínbusz Fesztivál programcsökkentő bejelentései, csak a jéghegy csúcsa. Sorra süllyednek el majd színházak, irodalmi felolvasóestek, folyóiratok, esetleg mozik és klubok. Adja az Úr, hogy ne legyek próféta.

Petró János

http://kulturcsempesz.blogspot.com