Kultúrsokk – QUI koncert Szegeden

KULTÚRSOKK
QUI KONCERT SZEGEDEN
2014. szeptember 30. kedd
Live Music Club

Szegeden járt a QUI! Hatalmas riszpekt vader kollégának, hogy leszervezte napjaink egyik legizgalmasabb duóját, akik nemcsak felejthetetlen estét szereztek nekem, hanem olyan élményt nyújtottak, ami azóta is tart és vélhetően még hosszú időn át elkísér.

qui_csoportkép

A Qui-ről kétségkívül sosem hallottam volna, ha 2007 táján nem csatlakozik hozzájuk a zseniális Jesus Lizard megismételhetetlen és felülmúlhatatlan énekese, David Yow. Akkoriban ki is hoztak egy lemezt Love’s Miracle címmel, itt az endhits-en is írtunk róla. Aztán elcsendesedtek körülöttük a dolgok, erre vader előállt azzal, hogy jönnek Szegedre. El is kezdtem újra kutakodni utánuk, kiderült, hogy a banda ismét duóként működik. David Yow-val persze megvan a jó barátság (elég csak ránézni az utóbbi videóikra a YouTube-on), de a zenekari munkában már nem vesz részt. Ráeszméltem, hogy a Qui idén kihozott egy új nagylemezt Life, Water, Living… címmel, amely egészen döbbenetes élményt okozott. Új irányok, elképesztően kifinomult zeneiség, és zavarba ejtő zenei megoldások. Azt hiszem ez a cikk tökéletesen összefoglalja, hogy milyen is 2014-ben a Qui. A lemezzel való gyors ismerkedést követően még jobban vártam a koncertet, és mint kiderült, nem hiába!

qui_szeged_01

Mi gyozo kollégával Kecskemétről ruccantunk le Szegedre, és nagy meglepetésemre, mi ketten voltunk egyedül utazó rajongók. Én előtte voltam annyira naiv, hogy simán Budapestről, vagy akár Szerbiából, vagy más közelebbi városokból többen rámozdulnak a dologra, de nem. Elég korán érkeztünk, ezért vader kolléga felvetette, hogy csatlakozzunk hozzájuk és menjünk el együtt vacsorázni Paul Christensen-nel és Matt Cronk-kal, azaz a QUI-vel! Beültünk egy frankó pizzériába és eltöltöttünk együtt egy kellemes másfél órát. Természetesen a zenekar tagjai irtó rendes arcok, szóval az első benyomások már jók voltak. Ráadásul teljesen nyugis fejek, civilben nem feltétlenül jön le róluk az, ami a lemezekről és főleg a klipekről. Felvevőm nem volt, kérdéseink mégis sorjáztak. Interjú helyett álljon itt a summázata, hogy miről is dumáltunk, amíg tömtük a pizzát.

1. Megtudtuk, hogy Paul és Matt 37 évesek, és 4 éve nem fogyasztanak sem alkoholt, sem tudatmódosítókat, illetve nem dohányoznak és nem is kávéznak. Kólát még mindig isznak alkalmadtán és nem vetik meg a junk food-ot sem.
2. Megtudtuk, hogy Los Angeles-ben élnek, amely egy turista számára rettenetes, de helyi lakosként a világ legkirályabb helye.
3. Megtudtuk, hogy Paul zenetanárként, Matt pedig bárpultosként keresi a kenyerét a Qui szekerének tologatása mellett.
4. Megtudtuk, hogy az Egyesült Államokban a formális zeneoktatás is hatalmas hangsúlyt helyez a zenei és alkotói szabadság és a bátor kísérletező kreativitás erősítésére.
5. Megtudtuk, hogy Matt egyik legfontosabb zenei inspirációja a Melvins munkássága.
6. Megtudtuk, hogy Matt Minneapolis-ból származik, az édesapja pedig 30 évet húzott le a gyermekvédelemnél.
7. Megtudtuk, hogy régebben sokat éjszakáztak-bandáztak, így egy rakás érdekes fejjel megismerkedtek. Kb. innen jött a haverság David Yow-val is.
8. Megtudtuk, hogy DavidYow valóban hiteles r’n’r arc: a Jesus Lizard reunion turnén eltörte a bordáját, az egyik Qui turnén pedig összeomlott a tüdeje.
9. Megtudtuk, hogy David Yow nagyon szeret piálni, nagyon intelligens és rendkívül kifinomult a humora.
10. Megtudtuk, hogy David Yow azért szállt ki a Qui-ből, mert már öreg és kurvára nem akar turnébuszban zötykölődni, meg minden éjjel filmszakadásig szeszelni.
11. Megtudtuk, hogy David Yow mostanában a filmes karrierjére koncentrál és folyton a legbizarrabb amerikai városokban él, ahol mindig aktuálisan a legbizarrabb amerikai filmek egyikéhez forgat épp egy-egy legbizarrabb jelenetet.
12. Megtudtuk, hogy David Yow kitűnő szakács és nagyon szereti a macskáját.
13. Megtudtuk, hogy Mike Patton-nak nem tetszett David Yow szólólemeze.

qui_szeged_02

qui_szeged_04Aztán jött a koncert. Mivel az előzenekar elmaradt, a Qui aznap este két szettet játszott, közte némi szünettel. Már az első blokk is nagyon durva volt, bár ekkor még inkább a rendezettebb számaik kerültek terítékre. A közönség egy részét teljesen kikészítették már az első 20 percben. Az egyik pofa egyszer csak felkiáltott: Kultúrsokkot kaptam! Valóban nehezen emészthető volt a zene és nehezen követhetőek az események, főleg az volt zavarba ejtő, ahogy egymást követték a teljesen kitekert, nyers, zajos témák, és a Whateryadoin? és az Awkward Human Interest típusú új lemezes számok. A mellettem állók fennhangon megbeszélték, hogy „ez nagyon szar” és szerencsére le is léptek. Azt hiszem a közönség jelentős része nem volt felkészülve a Qui-re. Nagyon szép dobjáték, körbe-körbe forgó páratlan és/vagy botló ütemek, és nagyon gondos kivitelezés. Mellé a gitár kérlelhetetlen zakatolása és a konzekvensen fejhangon előadott énektémák hada. Ja, és Paul egy kis szintit is hozott magával, időnként egyik kézzel dobolás közben kísérte magát, időnként pedig komplett témákat játszott Matt-tel vagy akár szólóban. Az ökörködés már az első szett alatt elkezdődött, és ez rendesen próbára is tette a közönséget: egyre nehezebb volt érzékelni a humor határát és azt, hogy ez a két csávó ezt most totál komolyan gondolja, vagy hülyére vesz bennünket. Matt például az egyik szám közben a basszusgitárjával átsétált a vadnyugati kocsmákat idéző lengőajtón, majd később visszatért, az utolsó szám végén pedig mindketten bebújtak a dobok mögé egy baromi vicces performansz keretében.

qui_szeged_05

A második blokk a súlyosabb számokat tartogatta, de ekkor sem maradt el a klub lehetőségeinek kihasználása: Matt egy alkalommal letette a gitárt és az egyik beugróban felkapaszkodott egy asztalra, majd hosszú percekre szoborrá merevedett. Ez idő alatt Paul lenyomott egy brutál absztrakt zongoraszólót. Aztán ment tovább a koncert, szétestek, majd újra felépültek a kompozíciók és közben hatalmas éneklések mentek. A zseniális, meghökkentő számok egyszerűen nem tudtak elfogyni, és az egész annyira tömény volt, hogy a koncert vége fele már csak a kb. 20 legkitartóbb néző bírta a gyűrődést. Pedig a végére tartogatták még az Echos-t a Pink Floyd-tól. Katartikus volt!

qui_szeged_06

Egyszerűen elképesztő volt. Az a legérdekesebb, hogy ahogy távolodunk időben a koncerttől, nem tompul az élmény, hanem egyre erősödik. Napok kellettek, hogy megemésszem a történteket, és minden leülepedjen és a helyére kerüljön. Kurvára bánhatja, aki nem jött el, a Qui a kísérleti rock egyik legfigyelemreméltóbb vadhajtása mostanában.

qui_csoportkép_02

fotó: papagei cri cri

csoportkép: ismeretlen felszolgáló csaj a pizzériában és gyozo