The United Sons of Toil – When the Revolution Comes, Everything Will Be Beautiful

(2011, Phratry Records / Sacred Plague Records)

Nem úgy tűnik, mintha a srácoknak nagyon bele kellett volna feszülni ebbe a lemezbe, de hogy együtt vannak nagyon, az biztos! Ami nem azt jelenti, hogy szar lenne a lemez. Sőt! Természetesen ismét egy államokbeli banda, ami oda teszi, amit kell, legalábbis nekem mindenképpen. A trió felállású csapat tagjai Bill Borowski – basszus, ének, Russell Emerson Hall – gitár, ének, Jason Jensen – dob, a hangzás pedig három úthenger dübörgése, de nem a mély hangolások, inkább a zajok és a számfelépítések miatt. Ez a 2011-es nagylemez a negyedik lemezük, sajnos nincs összehasonlítási alapom, mert a többit nem hallottam.

Merre keresgéljünk, hogy ők mit is játszhatnak? Kedvenceik a Dischord és a Touch and Go kiadványok, a Neurosis visszhangjai, és egyéb finomságok. No, de milyen is a lemez? Big Black, Rapemen, Fugazi, the Jesus Lizard, és még sorolhatnám a sort, aminek nem a végén helyezkednének el ezek a srácok. Zajos, disszonáns gitártémák, néha garázs hangulatú dob- és basszusmegszólalás. Az ének karcos, mert a szövegekből kiindulva a teljes mondanivaló a lényeg, nem a jó énekes teljesítmény. Amit kihámoztam a szövegből, eléggé politikai töltetűnek tűnik… Kilenc szerzemény található az anyagon, nekem egyik szám sem volt unalmas, öncélú, és nem fogott el az érzés, hogy kurva nagy másolás az egész. Egész egyszerűen azért, mert a hatások egyértelműek, de nagyon energikus, saját útját járó zenekar ők.

Aki szereti a valódi noise-rockot, annak nagy szívvel ajánlom. Én rajongójuk vagyok, azt hiszem, mert már hatodjára hallgatom a lemezt négy napon belül. ’vader’ és ’papagei cri cri’ (a franc ebbe a hülye művésznévbe) kollégák: külön kötelező anyag!

Természetesen, belehallgatás:

http://music.unitedsonsoftoil.com

http://unitedsonsoftoil.com