The Young Gods – Super Ready/Fragmenté

(Ipecac, 2007)

A több mint 20 éve működő svájci zenekar nyolcadik nagylemeze a Super Ready / Fragmenté. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy kezdetben az industrial-metal úttörői voltak ők: samplerek, torzított gitárok, őrült francia énekkel. Ezután egyre szélesedett a látókör, bevettek egy dobost, egyre inkább letisztult a zenéjük, jöttek az angol szövegek, és egyre profibban használták – és használják – az elektronikus zenei megoldásokat. Ami külön érdekesség, hogy változatos gitársoundokat használnak, csak éppen nincs gitárosuk, hanem billentyűs hangszerrel hozzák létre az egyedi gitárhangszíneket, torzításokat. A három „fiatal isten” név szerint: Franz Treichler – ének, Al Comet – billentyűs hangszerek, Bernard Trontin – dob. Különböző élő fellépések alkalmával szívesen egészülnek ki más hangszeres zenészekkel, énekesekkel is. Így például az Ipecac mögött álló Mike Patton-nal (Faith No More, Tomahawk stb.), aki úgy tűnik, szisztematikusan gyűjti saját kiadója alá az újító, legendás és/vagy egyedi hangzású zenekarokat (Melvins, Mouse On Mars, Isis, Qui, Kid606 stb.).

A lemezről: tizenkét szám került fel a svájciak korongjára, amelyek nagyon egyben vannak. A dob és gitárhangzások alapján akár a rock kategóriába is besorolható lenne, de nagyon sokat ad hozzá az elektronika. Nem feledjük el, hogy a gitárok is samplerről jönnek, amik eszméletlen módon szét vannak keverve olykor. Ezek szinte ki is húzzák ebből a sima rock kategorizálásból őket. Besorolás? „Elektronikus-pszihedelikus-industrial-post-rock”. Erős, húzós nótákkal, mint a I’m the Drug, a Freeze, vagy a kísérletezgető hangzásokkal megtűzdelt Secret. Ugyanakkor olyan gyöngyszemekkel erősítve, mint a Stay With Us-ban végig futó szitárjáték, ami egyszerűen felemelő. Néha olykor akár slágeresnek is nevezhető lenne egy-egy dal, mint például a címadó vagy a C’est Quoi C’est Ca című könnyen megjegyezhető dallamai, amelyek egyből megragadtak bennem. Pedig nem sima megszólalású nóták, köszönhetően a bass-line-oknak, egyéb gépi hangok zakatolásának.

Ennek a 2007-es The Young Gods nagylemeznek nincs gyenge része. Egyszerűen így egyben jó az egész. Kevesebb a hangzási kísérlet benne, mint korábban, de akkor is egy TYG lemez letagadhatatlanul és kihagyhatatlanul.

www.younggods.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.